Tetszett a cikk?

Látványos és szívélyes protokoll mellett zajlott Hszi Csin-ping európai látogatása, de jól látszik, a vendéglátók egészen másképp viszonyulnak hozzá – állítja Agnes Gaudu újságíró, a Courrier International munkatársa.

PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
Friss cikkek a témában

Gaudu 1979 óta rendszeresen visszajár Kínába, az 1989-es eseményeket fotóriporterként a helyszínen dokumentálta. Több évtizedes távlatból tekint vissza a kínai diplomácia stratégiai törekvéseire.

„A kínai elnök szándékosan választotta Magyarországot és Szerbiát Franciaország mellett úti célként, és azért döntött így, hogy a francia tárgyalások, megállapodások új jelentést kapjanak”

– figyelmeztetett a Kína-szakértő, aki arra is emlékeztetett, már az előkészítés fázisában látszott, hogy a francia kormány „nem örül” a hármas látogatásnak. Az eredeti terv ugyanis az volt, hogy Kína új fejezetet nyit az Európai Unióhoz fűződő viszonyában, és a májusi tárgyalások ezt készítették elő. Ehhez képest – magyarázza Anges Gaudu – Hszi Csin-ping egy olyan országba is ellátogatott, amely nem tagja még az EU-nak, és egy olyan tagországban folytatott hosszas tárgyalásokat, amely egyértelműen és nyíltan szembemegy az unió stratégiájával.

„Macron elnöknek nagyon fontos volt, hogy ne csak mint francia elnök tárgyaljon, hanem az unió érdekeit is képviselje, ezért is jelent meg Ursula von der Leyennel közösen. Az is felmerült, hogy a német kancellár is jelen lesz, de Olaf Scholz nem csatlakozott Von der Leyen és Macron kettőséhez”.  

Az elemző azt is kiemelte, hogy Scholz a kínai elnök franciaországi látogatása előtt egy hónappal ment Kínába. Hszi Csin-ping európai látogatása előtt pedig a német kancellár Litvániába látogatott, abba az országba, amely egyre szorosabb kapcsolatokat ápol Tajvannal, és ahol tajvani képviselet is nyílt, ezen a  – kínaiak által élesen elutasított – néven.

„Ez súlyos, nagyon súlyos üzenet”

– emelte ki Agnes Gaudu, aki úgy véli a törékeny, alig fenntartható egységet ilyen német–francia feszültségek  veszélyeztetik, és ezt súlyosbítja Magyarország taktikázása. „Magyarország folyamatosan külön utakon jár. Gondoljunk csak bele, mennyire más egy erős és egységes Európai Unióval megegyezésre jutni, mint külön külön tárgyalni, alkudozni a tagországokkal, és aztán ilyen-olyan alkukat kötni. Ez a tétje annak, hogy Magyarország megmutatta: van akivel érdemes kiskaput keresni, és lehet is kerülőúton járni.”

Az alig létező európai egység aláaknázása mellett egy régi szövetség iránit nosztalgiának is szerepe van abban, ami most történik a Courrier International munkatársa szerint. Peking az egykori szocialista tábor közötti együttműködés felélesztésében is érdekelt, ezért is van fontossága a Belgrád–Budapest-tengelynek. Hasonló véleményre jut a romániai Hotnews elemzője, Valentin Naumescu, aki szerint a mostani látogatássorozat a Nyugat-ellenesség deklarálására, és szuverenistának mondott, valójában revizionista politika képviseletére volt jó Magyarországon. „Az, ahogy az kínai elnök látogatása alatt visszatért a hatvanas-hetvenes évek rendőrállama Budapest és Belgrád utcáin egyáltalán nem növelte a Nyugat bizalmát sem Kína, sem a kelet-európai térség iránt. Épp ellenkezőleg!” – tette hozzá Naumescu. Massimo Moratti, az Osservatorio Balcani Caucaso Transeuropa munkatársa Belgrádból követte Hszi Chin-ping tárgyalásait, és úgy látja, a kínai elnök hivatalos megszólalásaiban, üzenetváltásaiban szisztematikusan utalt a jugoszláv múlt nagyszerűségére, a posztjugoszláv együttműködés fontosságára.

Hasonlóan a romániai érzékenységhez, amellyel a Romániával szomszédos államokban folyó egyezkedéseket követték, Belgrádban is kiemelt szerepet kapott a „területi egységről való beszéd”. Nem sokkal Olaf Scholz litvániai látogatása után és a Tajvannak tett litván gesztusokat követően Vučić elnök köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy „számára Tajvan Kína”. Hszi Csin-ping válaszában pedig arról biztosította szerb tárgyalópartnerét, hogy Kína „fenntartások nélkül” támogatja Szerbia területi egységét, és osztozik a szerb állásponton minden olyan kérdésben, ami az ENSZ elé kerül.

Emmanuel Macron mindeközben kiemelt erőfeszítéseket tett azért, hogy a francia és az uniós érdekeket egyszerre képviselje, hogy több egymás után következő tárgyalási napon is napirenden tartson olyan fontos és kényes kérdéseket, mint az emberi és kisebbségjogi problémák Kínában. „Nem sok esélyét látom annak, hogy ez javulást érjen el, de legalább megpróbálta” – vont mérleget Agnes Gaudu. Ha az emberi jogvédelem nem is, a kelet-európai nacionalista és revizionista politika egészen biztosan támogatást kapott azokon a napokon, amelyektől a kínai-európai kapcsolatok megújulását várta az európai közvélemény.

Ez a cikk a PULSE-projekt keretében készült. Elkészítéséhez hozzájárultak: Massimo Moratti /balcanicausaso.org, Valentin Naumescu / Hotnews.ro, Parászka Boróka/HVG