Csalóka a munkanélküliségi statisztika – Sok állását vesztő magyar be sem tudott regisztrálni a bürökrácia útvesztői miatt

Csalóka a magyarországi munkanélküliségi statisztika. Korántsem csak azért, mert a számbavétel módján lenne mit csiszolni, vagy azért, mintha az április végi 172 ezer fős adatot szándékosan meghamisították volna. Sokkal inkább abból az okból, mert a járvány okozta korlátozások és a bürokrácia útvesztői miatt sok állását elvesztett alkalmazott nem tudott bejelentkezni a mindössze három hónapos álláskeresési járadékot nyújtó rendszerbe.

2020. június 15., 06:38

Szerző:

A munkanélküliség nőtte ki magát a legnagyobb világjárvánnyá, de sem az új koronavírus okozta kór terjedéséről, sem a tömeges állásvesztések időszakáról nem mondható el, hogy már túl vagyunk rajta. Ráadásul mindkettőről tudjuk, hogy a közzétett adatok meglehetősen bizonytalanok. Amíg a fertőzöttek számának viszonylagos kordában tartásában Magyarországnak nincs szégyenkeznivalója, addig sajnálatos módon a munkanélküliek megbízható számbavételéről ez korántsem mondható el.

Nem új jelenségről van szó. A KSH február–áprilisi időszakról szóló munkanélküliségi adatairól teljes joggal állapította meg Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, hogy azok „továbbra sem teljes egészében fedik le a koronavírus okozta munkaerőpiaci sokkot”.

Mint kifejtette, az adatok értelmezése is rendkívül nehézkes. A KSH adatközlése szerint áprilisban 73 ezren veszítették el állásukat, ami a márciusi 56 ezerrel együtt már igen jelentősnek nevezhető, ezzel szemben a munkanélküliségi ráta a 15–64 éves korosztályban az előző hónaphoz képest változatlanul 3,8 százalék maradt a hivatalos módszertan szerint.

 

 

Ez nagyjából 172 ezer munkanélkülit jelent, ami azt mutatja, hogy sokan azok közül, akik elvesztették az állásukat, „nem teljesítették a munkaerőpiaci aktivitási feltételeket”, magyarán: nem jelentkeztek be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál, így az inaktív kategóriába sorolódtak. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy a szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 331 ezer volt április végén, ami 26,5 százalékos növekedést jelent. Ez a számháború az oka annak, hogy a miniszterelnökkel az élen a kormányzati tényezők, a politikai élet szereplői, a szakszervezetek vezetői és a munkaerőpiac rejtelmeit kutatók mindegyikének megvan a maga mondanivalójához illő munkanélküliségi adata, amelyben csak egy dolog a közös: valamennyi megbízhatatlan. A tarthatatlan állapotot még az is súlyosbítja, hogy ezzel az adatok kinyilatkoztatói maguk is tisztában vannak.

Az ING Bank szakértője nem is vállalkozik elemzésre, jóslatok megfogalmazására is csak óvatosan, hiszen amint elmondta: „Eddig is a munkaerőpiaci adatok értelmezése volt a legnehezebb, ám most, ebben a különlegesen nehéz időben az adatok átláthatatlansága, értelmezhetetlensége a gazdaságpolitika dolgát is rendkívüli mértékben megnehezíti. Nagyon bizonytalan úgy reagálni a sokkra, hogy a valóságban fogalmunk nincs arról, milyen munkaerőpiaci károkat okozott a koronavírus-válság. Mindezekre tekintettel bármiféle előrejelzés hiábavaló, mert nemcsak azt kéne tudnunk, hogy mekkora lehet majd valójában a munkanélküliek száma, hanem azt is, hogy mindezt a statisztikai-módszertani finomságok milyen mértékben torzítják majd el. Mindenesetre ami a valóságot illeti, várhatóan a 7 százalék körüli munkanélküliségi ráta lehet a realitás az idei év második felében.”

A munkaügyi statisztikában az inaktívvá válás – a munkanélküliség helyett – egyfajta szitokszónak számít, hiszen azokat sorolják ide, akik meg sem próbálnak elhelyezkedni. Nem a keresőképes nyugdíjba vonulókról, a kisgyermeküket társadalombiztosítási segítségnyújtással otthon nevelőkről, a vagyonukból, az ingatlanuk, termőföldjük (erdőjük) bérbeadásából élőkről van szó, hanem azokról, akik elvesztették az állásukat, és ebbe tétlenül belenyugodtak.

Nem szabad pálcát törni felettük, hiszen a KSH is kénytelen elismeri, hogy „a munkahelyüket elvesztett személyek többsége (...) elsősorban a személyes kapcsolatok korlátozása miatt nem keresett aktívan munkát, és/vagy nem tudott volna két héten belül munkába állni. Aki pedig Budapesten az elbocsátások kezdete, vagyis március közepe óta a kormányhivatalok melléküzemágaként tevékenykedő munkaügyi központok táján járt, az maga is tapasztalhatta, hogy ott – a digitális technikai megoldások korában – még mindig a papíralapú nyilvántartásba vétel az úr. Az állásukat elvesztetteket a munkaügyi irodákba még a múlt héten sem engedték be, így kénytelenek voltak egymás hátán, a környező házak falán, vagy az utcán parkoló autók motorházának tetején kitölteni a nyomtatványokat, vigyázva dokumentumaik épségére. Majd sorba állhattak, hogy egy időnként kitekintgető biztonsági őr jóindulatát elnyerve átadhassák bejelentkezésüket”.

Mivel Magyarországon a munkaügyi statisztikai adatok közzététele sajátos módon mindig egy hónapos csúszásban van – szemben például az Egyesült Államokkal, ahol hetente állnak ki a friss adatokkal a nyilvánosság elé –, így az Európai Unióban amúgy is az egyik szociálisan legérzéketlenebb munkanélküli-ellátás hírében álló országban a rászorulók támogatását eleve késedelmesen intézik.

A foglalkoztatási statisztikák „lyukacsosak”, hiszen nincsenek benne azok, akik eddig külföldön dolgoztak, de a közelgő nehézségek láttán az elsők között csomagoltak és jöttek haza, most pedig eléggé tanácstalanok. Tétovaságuk oka, hogy még mindig abban reménykednek, hamarosan ismét a határainkon túl helyezkedhetnek el. De hiányoznak a statisztikából az önfoglalkoztatók is, hiszen ők maguk döntöttek úgy, hogy eddigi tevékenységüket valami másra próbálják cserélni, mert amiből eddig éltek, az már nem nyújt egzisztenciális biztonságot.

„Az már most biztosnak tűnik, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka részesedése a járvány hatására jelentősen növekedni fog” – tudtuk meg Németh Dávidtól, a K&H Bank vezető elemzőjétől. A szakember példaként megemlítette, hogy áprilisban az alkalmazottak csaknem 17 százaléka dolgozott távmunkában vagy home office-ban, ami tízszerese volt a korábbi időszakénak. A járvány miatt hosszabb távon is bővülés várható a magyarországi távmunka és részmunkaidős foglalkoztatás területén.

18:38

Vegyesen alakult csütörtökön a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a forint árfolyama, amely a kereskedési szünnappal rövidített hetet erősödéssel fejezi be.

A szükséges engedélyek megszerzése után lezárult a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 76,35%-os tulajdonrészének megvásárlására vonatkozó részvényadásvételi folyamat, amelynek értelmében az MBH Bank vált a társaság többségi tulajdonosává. A Fundamenta ezentúl az MBH Bank konszolidált leányvállalataként, de önálló entitásként működik tovább. Az MBH Bank célja, hogy a tranzakció nyomán az MBH Bank a Fundamentával kiegészülve a hazai megtakarítási és jelzáloghitel-piac vezető szereplője legyen.

2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 227 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).